5.fejezet Új ismeretség

5.fejezet Új ismeretség

 Sziasztok! Tudom ,tudom hogy késtem ,de a karácsonyi készülődés elvette minden időmet.   Egy kicsit rövid lett ez a rész sajnos ,de csak ennyi időm volt, igérem a kövi hosszabb lesz. Jó olvasást és
Kellemes karácsonyi Ünnepeket kivánok nektek! :)


Bepattantam Justin mellé a kocsiba majd a gázra lépett.
-Hova viszel? - kérdeztem kétségbe esve ,hiszen semmi kedvem nem volt pont vele kocsikázni és fogalmam sem volt róla mennyit látott az előbb történtekből.
 - Hozzám- húzta meg lazán vállát , amitől én teljesen kiakadtam
- Micsoda? -meresztettem rá szememimet.
- Ugye ezt nem gondoltad komolyan ?- kérdeztem teljesen higgadtan mintha csöppet sem zavarna amit mondott pedig belül ordítottam.
- Nézz a visszapillantóba - pillantott rám majd ismét az utat figyelte.
- Három fekete Jeep követ minket mióta elindultunk, gondolom nem szeretnéd haza vinni őket és bemutatni anyucinak - vigyorgott rám- de ha gondolod megfordulok- vigyorgott még mindig az arcomba én pedig legszivesebben képen töröltem volna, de akár hogy is van ő mentett meg ismét és igaza is volt.
- Nem - nyeltem nagyot majd ismét a visszapillantóban kezdtem figyelni követőinket
- Justin vigyázz- kiáltottam ,de már késő volt a mögöttünk lévő kocsi az autónk hátuljának csapódott mi pedig megpördültünk az úton majd Justin az első utcába bekanyarodott ,de ahogy a kocsi csúszott neki mentünk az út oldalán lévő kerítésnek és erőteljesen belevertem a fejem a műszerfalba.
- Áú- nyögtem fel majd megéreztem az arcomon a fejemből kiáramló vért. Kezemet oda kaptam majd tudatosúlt bennem ,hogy igen tényleg vér. Justinnak legalább volt annyi esze ,hogy a kormányra helyezze mindkét kezét így nem ütközött közvetlen neki ,s nem lett nagyobb baja.
- Jól vagy Em?- kérdézte már-már olyan hangsúllyal ,hogy tényleg elhittem aggódik értem.
- Jól vagyok  csak húzzúnk innen minél előbb- adtam tudtára ,hogy nem igazán érünk rá csevegni hiszen mindjárt ideérnek támadóink.
Justin az első utcánál ismét lekanyarodott majd megin és megint míg nem egy erdőhöz értünk ahová habozás nélkül hajtott be és cikázott a fák között , mondanom se kell ,hogy ha eddig féltem akkor most rettegtem ,hogy mindjárt egy fa tövében fogjuk végezni.. De Justinon a félelem töredékét sem láttam. Olyan rutinosan kerülgette a fákat mintha mindennap ezt csinálná . Hátra pillantottam és megkönnyebbülve figyeltem magunk mögött a sötétséget ami csak egyet jelenthetett, hogy leráztuk őket.
Egy hatalmas háznál parkoltunk le. Nem, nem úgy nézett ki mint egy palota .. sokkal inkább mint egy elhagyatott kastély. Az oldalait szinte teljesen belepték növények indái, csak az ablakok látszottak ki ám amikor beléptem elállt a szavam. A kivülröl látszó elhagyatottságnak nyoma sem volt. Gyönyörűen nézett ki. Mindenhol igényes bútorokkal , csodaszép csillárokkal és modern berendezésekkel volt felszerelve.
-Nem olyan nagy szám- rántott vállat Jus, mikor látta a megdöbbent arcomat.
Megfogta a kezem és behúzott a konyhába
- Ülj le - húzta ki a pultnál lévő széket majd felsegített rá. A szekrényhez lépett és egy kötszeres dobozt vett elő belőle. A kötszert egy barna folyadékkal leöntötte majd leült velem szembe.
- Ez lehet hogy egy kicsit csípni fog. Bólintottam jelzésként ,hogy megértettem  ő pedig a hajamat hátra simítva óvatosan elkezdte lefertőtleníteni a sebemet. Felszisszentem hiszen tényleg oltárian csípett.
- Sajnálom ,de muszáj kitisztítanom , szerencsére nem mély a seb így hamar begyógyul- halvány mosolyra húzta a száját amire nekem is mosolyognom kellett. Szemembe pillantva néhány másodpercig elidőzött , én pedig csak néztem, néztem ahogy mosolyog ahogy törődik velem, ahogy megváltozik körülötte minden. Az aurája, más lett arany szinűre váltott , energia ,kedvesség ,odaadás sugárzott belőle , de csak néhány másodpercig. Aztán komolyra váltott arca és minden eltünt ami eddig körül vette. De most más volt . Most nem csak a harag volt jelen ha nem a szomorúság is. Mi történhet egy emberrel ami ilyen keserűvé teheti. Bele se merek gondolni..
-Kész is- mondta semlegesen, hurrá a régi Justin.. majd egy sebtapaszt ragasztott sebemre és felállt helyéről.
-Gyere megmutatom a szobád - fogta meg ismét kezem ,s az emelet felé vette az irányt. Ahogy megérintett a testem bizseregni kezdett . mintha kis szikrák szaladgáltak volna bennem és ezt ő is észre vette ,majd kaján vigyorra húzta száját, s tovább sétált a lépcsőn.
-Ez az én szobám- mutatott egy fehér ajtóra. Megjegyzem minden fehér volt az emeleten. A falak az ajtók még a padló is csak egy vörös szőnyeg húzódott végig a közepén.
- Ez lesz a tiéd mutatott a folyosó másik oldalán lévő szobára úgy kettővel arrébb az övétől - a fürdőszoba pedig a folyósó végén. Megjegyezted?- kérdezte majd elővette a telefonját és nyomkodni kezdte- Igen- bólintottam
- Helyes- pillantott rám majd indult is volna vissza gondolom én a konyhába vagy kitudja..
- Justin!- szóltam utána. Ő megsem szólalt csak egy pillantást kaptam telefonja mögül
- Nincs mi be aludnom - motyogtam szégyenembe ugyanis nem ottalvós bulira készültem..
Szó nélkül besétált a szobájába majd bezárta az ajtót. Na remek.. seggfej. most aludhatok a bulizós szúrós flitteres ruhámba ami már elég kényelmetlenné vált .
Épp indultam volna a fürdőbe ,hogy legalább lezuhanyozhassak mikor nyilt az ajtó ,s Jus egy pólóval és egy boxerrel a kezében lépett ki rajta. Kezembe nyomta majd telefonját füléhez emelve lerohant a lépcsőn.
- Kösz- mondtam,de már csak magamban.
Elindultam a fürdőbe majd gyorsan lezuhanyoztam , felöltöztem a Justintól kapott ruhákba ,megszárítottam a hajam majd magam kezdtem pásztázni a tükörbe . Ha valaki 2 nappal ezelőtt azt mondja nekem hogy én , Justin Bieber fürdőjébe fogok állni méghozzá az ő ruháiba nagy valószínűséggel szembe röhögöm. Erre tessék, itt vagyok annál az embernél akit megakartam ölni nem is egyszer és ö menti meg az életemet . Talán nem is annyira hidegvérű mint amilyennek látszik. Hiszen  akkor miért mentett meg és miért aggódott értem?.
Nem tudok rajta eligazodni..
Kiléptem az ajtón majd elindultam a szobám felé.
- Nincs nála nem érted?!!- ordított Justin
- Nála kell ,hogy legyen! A főnök azt mondta biztos hogy nála van kulcs - hallottam egy másik férfi hangot így a lépcső felé vettem az irányt. Tudom ,hogy nem szép dolog hallgatózni ,de muszáj többet megtudnom erről a gyerekről. Tulzottan megrémít a viselkedés, a változása és túl sok dolog van ami nincs rendben vele.
-Mennünk kell!- rontott be egy harmadik férfi az ajtón - Új boszorkány érkezett a városba, éreztem ,hogy használta az erejét. Elkell kapnunk ! - magyarázta lihegve bennem pedig teljesen megfagyott a vér . - Az nem lehet- suttogtam magamban. Nem lehet ,hogy az legyen. -Boszorkányvadász -tudatosult bennem a tény ami mindent nyilván valóvá tesz..
- Igen Justin még én is éreztem ,hogy lehet ,hogy te nem?- kérdezte a barna hajú
- Nem tudom , fogalmam sincs.. a rohadt életbe .. ez a csaj teljesen elködösíti az elmém. - ordított Justin majd megitta az utolsó kortyot poharából ,s erőből a falnak vágta. A hirtelen jött ricsaj ahogy darabokra tört az üveg pohár az egész házat betöltötte vizhanggal, félelmetes volt, de nem annyira mint a tény,hogy Bieber mi is valójában. Nem maradhatok itt.
- Nem mehetek Ő is itt van- folytatta. Mi mi az ,hogy Ő és mért beszélnek igy rólam.. úgy mintha ismernének úgy mintha.. mintha tudnák mivagyok. Azonnal felpattantam a földről majd berohantam a "szobámba". Lekaptam magamról a Justintól kapott ruhákat majd felvettem a sajátomat, hisz még sem flangálhatok az utcán egy férfi boxerben. Kinyitottam az ablakot majd próbáltam felmérni mennyi esélyem van ,hogy ezeken az indákon letudok mászni. De nem tehetek mást ,inkább haljak meg úgy ,hogy leesek 10 méter magasból mint egy vadász keze által. Átmásztam az ablakon majd megkapaszkodva az ablakpárkányon próbáltam valahova beakasztani a lábam. Szerencsére az indák elég vastagok voltak ,hogy megtartsák súlyomat. Szépen lassan másztam lefelé nehogy megcsússzak a leveleken. Mikor leértem egy hatalmas megkönnyebült sóhaj hagyta el a számat majd azonnal rohanni kezdtem a kapufelé ,hogy minél meszebbre kerüljek ettől a nyavajás háztól de a legfontosabb az volt hogy Biebertől.
Átrohantam az erdőn ami be kell ,hogy valljam elég félelmetes volt így egyedül , rohanva, de nem szabad erre gondolnom csak is a menekülésre. Kiértem az út szélére, szerencsémre pont jött egy autó velem szembe így kiálltam az út szélére és hevesen integetni kezdtem ,hogy álljon meg. Egy fekete range rover volt ami igy belegondolva tök olyan volt mint a horror filmekben mikor a lány megtudja a srácról ,hogy szörnyeteg és a másik gyilkos karjaiba fut.
- Szállj be- húzta le az ablakot egy fiatal fekete hajú nagyon helyes srác. Most könnyebültem meg igazán ,hogy nem egy sorozatgyilkos kinézetű hapsi állt meg mellettem.
- Köszönöm szépen! Örök hálám! - pattantam be mellé
-Ugyan semmiség! -mosolygott megnyugtatóan. Testéből energia , odaadás, kedvesség és szeretet sugárzott , olyan mint amilyet Justinnál láttam, de nála nem tünt el, végig jelen volt. Éreztem ,hogy bizhatok benne.
- Merre vihetlek?- kérdezte, s ahogy szemembe nézett én megszólalni sem bírtam. Csodálatos volt. Gyönyörű kék szemeiből csak úgy áradt a szeretet a jókedv és a vidámság csak mosolyogni birtam majd nagynehezen ennyit feleltem - Minél messzebb innen!
-Megtudhatom ennek a gyönyörűségnek a nevét ha már volt ilyen szerencsém ,hogy én fuvarozhatom kegyedet ? - pillantott rám a kormány mögül majd ismét az utat figyelte.
- Em..Emily.- dadogtam annyira zavarba jöttem
- Nagyon örülök Emily, Az én nevem Liam ,s állok szolgálatára ezen a csodálatos estén- nyújtott kezet , én pedig hihetetlenül hálás voltam ,hogy épp Ő jött velem szembe az úton.
- Mit szólnál ,ha meghívnálak egy kávéra és közben elmesélnéd . de ne vedd tolakodásnak, hogy mit kerestél hajnalok hajnalán egy erdőben ilyen ruhában? - parkolt le egy éjjel nappali kávézó előtt meg sem várva válaszom.
- A kávé jólesne, de nem igazán szeretnék beszélni erről- erőltettem magamra egy halvány mosolyt hiszen mit is mondhatnék hogy, Hello, a nevem Emily Cortez. Boszorkány vagyok és éppen egy boszorkányvadásztól szöktem meg mikor megtudtam mi is valójában. Na nem. Ezt soha senkinek nem mondhatom el, nem hogy egy olyan férfinek akit 20 percel ezelőtt ismertem meg.
- Rendben , nekem igy is megfelel - nyújtotta kezét már az én oldalamon ,hogy kisegítsen az autóból .
Rendeltünk két Coffe Lattet majd leültünk egy szimpatikus helyre.
-És mióta élsz itt Los Angelesben?- tette fel első kérdését ,amire már jól begyakoroltam a szöveget
- Anya és Apa elváltak így anyával úgy döntöttünk új életet kezdünk, így ideköltöztünk úgy nagyjából 3 hosszú hónapja- nevettem elmagam. Jól esett végre önfeledten nevetni. Soha nem mondtam el senkinek ,hogy igazából édesapám meghalt mikor 10éves voltam,nem akartam ,hogy mindenki sajnáljon miatta.
-Én itt élek amióta megszülettem . Ismerek minden jó helyet a városban, ha gondolod következő alkalommal körbevezethetnélek- olyan könnyen ment vele a beszélgetés, jól éreztem magam ,s jól esett kiszakadni a hétköznapokból
- Bármikor szivesen elmennék- bólintottam majd egy bíztató mosolyt dobtam felé.
Ekkor hirtelen kicsapódott az ajtó és belépett a személy akinek láttán mindenki ledermedt a kávézóban..

Trailer

Sziasztok! Sajnos nem új résszel jövök, de a jó hír ,hogy elkészítettem a blog trailerjét . Elnézést kérek a kisebb-nagyobb hibákért, ez az első alkalom ,hogy videót készítek. :)
Kicsit több jelenetet kellett használnom a WOE -sorozatból ,de másképp nem tudtam kifejezni a mágia jelentőségét és használatát plusz+ Lesz benne néhány karakter aki fog is szerepelni a blogban így tökéletes összhangban van a trailer a bloggal, véleményem szerint :) Na nem is húzom tovább az időt. Remélem mindenkinek tetszeni fog :) xoxo
A trailer linkje : https://www.youtube.com/watch?v=wc4QHJMULoE&feature=youtu.be

4.fejezet A medál

4.fejezet A medál

sziasztok! Meghoztam az új részt. Remélem tetszeni fog, bár ebbe Justin most nem kapott sok szerepet ,de úgy gondolom most is a legjelentősebb szerep az övé . Ha tetszik légyszives kommenteljetek, de csatlakozhattok a facebook csoportomhoz is. link : https://www.facebook.com/groups/308780512639951/
Jó olvasást! :)

Be kell vallanom ,hogy Justin szörnyen   megrémiszt.. Folyamatosan a tegnapi események játszódnak le bennem újra és újra , s Ryan - se nyugtatott meg azzal a kis monológjával arról ,hogy Bieber mennyire is veszélyes. Majdnem megölt az az idióta és én tehetetlen voltam. Nem tudom megvédeni magam ha nem használhatom az erőmet. Egész életemben azt gyakoroltam ,hogyan használjam a mágiát és nem azt ,hogy hogyan éljek nélküle..

-Kincsem!- kiabált fel anya az emeletre
-Igen anya?- kukucskáltam le a lépcsőről
- Gyere le, szeretnék adni neked valamit- lementem a lépcsőn, majd leültem mellé azasztalhoz
-Szeretném ha a tiéd lenne- nyújtott felém egy kis díszdobozt
-Hiszen ez a te medálod- csodálkoztam el mikor kinyitottam a kis doboz tetejét.
- A nagymamádtól kaptam a 18. szülinapomra. Egyfajta örökség és most mivel betöltötted a 18.életéved hozzád tartozik .- mosolygott kedvesen- Ez a medál segíteni fog a helyes utat választani ,mikor helyes útra lépsz ki gyullad a fénye ,ha a rossz utat választod , befeketedik . Amióta az a medál a családunk része, azóta sosem feketedett be és tudom ,hogy ezúttal sem fog- simított végig arcomon ,s amolyan bízom benned tekintettel nézett mélyen szemembe.
-Köszönöm anya ,ez tökéletes - öleltem meg szorosan, majd megfordultam jelezve azt ,hogy tegye fel nyakamba.
-Gyönyörű- mosolygott édesanyám fáradt, meggyötört arccal , csak most tűnt fel mennyire meg viselte az élet ,s mennyit öregedett szinte napok alatt..Igen, nem vagyunk hallhatatlanok ,csak lassabban öregszünk. Nincs olyan ,hogy hallhatatlanság . Mint mondtam a halál egyszer mindenkit utolér.
-Boldog születésnapot kicsim!- ölelt meg- basszus.. teljesen elfelejtettem ,hogy az ma van.. annyi minden történt mostanság. Bár be kell vallanom, nem igazán szeretem a szülinapomat. egy ideje..
Telefonom örült rezgésbe kezdett a zsebembe
- Szia Stell- szoltam bele
- Boldog szülinapooot!- ordították egyszerre Megannel
-Köszönöm lányok!- mosolyogtam, jól esett ,hogy nem felejtették el ,bár nem emlékszem rá ,hogy bármikor is említettem volna nekik ,hogy most lesz.
-Héé én is itt vagyok-Szólt közbe Ry
- Óhh bocsi nem ismertem fel a hangod a sok női hang között- röhögtünk a lányokkal
-Haha nagyon vicces- válaszolt majd ő is bekapcsolódott a vihogásba
-Este 8-ra nálad vagyunk. Öltözz szexin!- nyomta rám Ry a telefont.Hangja érezhetően megtelt perverzséggel .
-Okéé..- válaszoltam, de már csak magamban.

* Este 8 van kereken
Tökéletesen kijelenthetem ,hogy készen vagyok! Mivel elég gyorsan eltelt a nap és igazság szerint totálisan megfeledkeztem Ryan-ékről  19 órakor kezdtem el készülődni. Magamra kaptam a szekrényemből az első olyan ruhát ami Ry szerint szexi lenne. Egy fekete flitteres mini csőruhát. Hajamba laza hullámokat varázsoltam majd feldobtam egy kis sminket.

-Sziasztok!- nyitottam ajtót barátaimnak . Stell és Megan egyszerre ugrottak a nyakamba .
- Gyönyörű vagy! - lépett be az ajtón Ry majd egy kósza hajtincset fülem mögé simított ,s egy puszit nyomott arcomra . Teljesen elpirultam .
- Köszönöm- motyogtam valami hasonlót majd becsuktam mögötte az ajtót.
- Végre megtudhatnám most már hova készültök elrabolni ?- kíváncsiskodtam , hisz tényleg szeretném tudni, nem igazán vagyok oda a meglepetésekért főleg, hogy ha átlépek egy bizonyos határt a vadászok rögtön rám találnak .
- Ha készen vagy máris indulhatunk - fogta meg a kezem Ry, majd mind hárman vigyorogni kezdtek  . Ahogy végig néztem rajtuk a röhögőgörcs kerülgetett. Annyira viccesek voltak ahogy próbáltak titkolózni előttem

Ry kinyitotta az autó ajtaját , gyorsan bepattantunk és már hajtottunk is a titokzatos helyre.Kicsit izgatott voltam hová is visznek , pedig szivesen  maradtam volna otthon a pihe puha ágyamban .
Az út elég rövid volt , viszont kanyargós. Próbáltam bemérni magamban merre is vagyunk ,de a 4. bal kanyar végére teljesen elvesztettem a fonalat.Míg én az utca nevekből próbáltam tájékozódni Ry egy hatalmas clubb előtt parkolt le.
-Na ne- szálltam ki az autóból - csak nem a hires , minden itt történt velem a leg királyabb bulik  LA-ben, híres nevezetes Neon lights clubb?- nevettem és ők is ugyanigy tettek. Mikor ideköltöztünk folyton csak erről beszéltek , milyen hatalmas bulik vannak ott , hogy mennyire király és ,hogy nekem is ott a helyem, és erre tessék.. Gondolhattam volna.
-De bizony az. Egy különleges nap egy különleges helyen egy nagyon különleges lánynak - lépett közelebb Ry , átkarolta a derekam majd igy léptünk be a klubba . Kicsit furcsán érzem magam Ry túlzott közelségétől ,de nem bántam, jól esett ,hogy törődik velem .Biztam benne,úgy mint még senkiben .
Mit isztok ? -taszigált minket a pult felé a hatalmas tömegben,Rengetegen voltak, ennyi embert én még nem is láttam nem ,hogy még egy helyen.
Hát ömm. izéé. nekem mindegy- dadogtam összevissza, hiszen én még soha sem ittam alkoholt azt se tudom mi micsoda
- 4 tequila-t kérek.- szólt oda a pultosnak aki szinte rögtön elé is tette az italokat só és citrom kiséretében. Elképzelésem se volt,hogy jön össze az alkohol a sóval és a citrommal.
-Mehet?- kérdezte majd koccintáshoz nyújtotta poharát-
Váárj!- visítottam - Én. öm . nem igazán tudom ,hogyan is kell inni egy ilyen italt.- szememmel a cipőm orrát kezdtem bámulni ,szégyeltem ,hogy ilyen kis butuskának látszom mert 18 éven át soha sem érintkeztem a külvilággal ,soha sem gyakoroltam szokásaikat és soha sem láttam magát a világot.
-Semmi baj -,emelte fel fejem államnál fogva Ry - megmutatom.
-Lenyalod a sót. Lehúzod a pohár tartalmát egyszerre majd beleharapsz a citromba.- magyarázta  majd közben meg is mutatta.
-Jól van , mehet! - jelentettem ki határozottam majd az előbb elmondott utasításokat követve megittam életem első tequiláját. Az alkohol végig égette a nyelőcsövem ,nem volt kellemes,de egy kis idő múlva megszünt az érzés
-Na milyen? -kíváncsiskodtak
-Huu erőős.. de nem annyira rossz mint amire számítottam- nevettem
Az este folyamán megittunk néhány ilyen kört, de igazság szerint én már az elsőt is éreztem a fejembe szállni , a negyedik után pedig már minden forogni kezdett így próbáltam magam kiverekedni a tömegből még mielőtt valakinek a nyakába hánynék.
A clubb előtt rengetegen álltak. Voltak akik a bejutásra vártak és voltak akik bandákba verődbe alkottak kisebb nagyobb köröket. Gyorsan a clubb oldalához siettem mielőtt bárki észrevenne , levettem a cipőmet majd leültem a sötétbe a fal oldalába. Istenem de jó érzés kicsit kint lenni a levegőn. Majd szét robban a fejem az odabentről kiszűrődő ordító zenétől.
- Hol van a szállítmány Steve?- hallottam meg így is a zene ellenére egy férfi hangot
-Nem tudom uram,. sajnálom ,elvitték- hallottam ahogy valaki zokogva felel ennek a bizonyos férfinak. Tudtam ,hogy bajban van és minden porcikámban azt éreztem, hogy segítenem kell. Bár látnék valamit. Fel álltam majd óvatosan  néhány lépést előrébb sétáltam . Egy férfit pillantottam meg először. Háttal állt nekem. Drága öltönyt viselt , karórát és gyűrűket. Feltehetőleg jómódú ember lehet. Csak utána pillantottam meg a valódi helyzetet . A karórás előtt egy másik férfi térdepelt akinek a fejéhez egy pisztolyt szorított.
-Sajnálattal semmire sem megyek, Te voltál a felelős érte, még is elvitték ! Hogy lehetséges ez? Beszélj! -ordítozott a karórás
- Egyszer csak felbukkant Bieber csapata és ellopták a szállítmányt., Nem voltunk felkészülve, kérlek értsd meg- könyörgött tovább a férfi.
-Rossz válasz!- majd egy jól célzott golyót repített fejébe a karórás.
Ledermedtem, moccanni se birtam ,pedig minden testrészem üvöltötte, hogy azonnal húzzak el onnan. Először is azért mert felfoghatatlannak tartottam ,hogy lehet ilyen hideg vérrel gyilkolni. A másik ok  pedig Bieber. Nem hittem a fülemnek. Jól hallottam? Egy Bieberre gondolunk? Bár ha jól átgondolom így mindennek van értelme. Bieber a kemény gyerek a maffia vezér akitől mindenki fél , igen, sokkal értelmesebb mint az én elméletem róla ,hogy egy gonosz boszorkány.
Szép lassan kezdtem hátrálni ,ne hogy észre vegyen ,de természetesen nem jártam sikerrel.
- Ki van ott? -fordult meg nyomban a pisztolyt pedig egyenesen felém szegezte. Gondolkodás nélkül kezdtem rohanni. Fogalmam sem volt merre, még arról sem ,hogy hol vagyok ,csak rohantam az életemért.
-Kapjátok el- hallottam hátam mögül ,de nem mertem vissza pillantani. Istenem most mi lesz gondoltam magamban. A bőröm hirtelen égni kezdett , ekkor tudatosult bennem ,hogy hamarosan elérem a város határt . Egyenesen nem futhatok , és ha egyenesen nem megy akkor futok inkább jobbra . Még is csak biztatóbb a jobb mint a bal oldal. Rohantam ahogy csak tudtam . Zsákutca . Basszus ezt nem hiszem el, végem van.. Vissza felé kezdtem rohanni hátha lesz esélyem azelőtt kijutni mielőtt ideérnének.
- Lám ,lám milyen dögös a kis kiváncsi- jött felém két 30-as éveiben járó férfi.
-Eljátszadozhatnánk vele nem gondolod. kapta el az egyik a karomat míg a másik lekevert egy hatalmas pofont aminek köszönhetően a falnak estem.Most legyél okos Emily, mondogattam magamban majd összeszedtem minden erőmet ami még maradt. Kicsavartam kezem a támadóm fogságából majd egy egyszerű mozdulattal elkábítottam. Ez volt a legegyszerűbb megoldás ebben a helyzetben és egyben  ami nem igényel túl nagy mágiát mégis elég hatásos tud lenni.
-Boszorkány - üvöltötte a másik , majd rohanni kezdett. Egy kisebb trükkel összekötöztem lábait ,hogy ne tudjon elmenekülni.
- Akkor játszunk - álltam a férfi felé . Kezemet felé helyeztem ,majd elmormoltam magamban egy rövid varázs közben pedig folyamatosan szorítottam össze ujjaimat . A varázslat kiszívta az oxigént a tüdejéből így elvesztette emlékezetét egy időre. Már épp indultam volna,hogy végre hazafelé vegyem az irányt ezután a remek nap után mikor a karórás férfit pillantottam meg az útközepén. Velem szemben állt és a fegyver most sem maradhatott el..
-Állj! Boszorkány! Láttalak! - kiabált felém - Nem menekülhetsz Bieber úgy is elkap! - Vigyorgott rám őrült módjára.. Miért van itt mindennek köze Bieberhez..
- Mi köze van ennek Bieberhez?- léptem hozzá közelebb
-Még egy lépés és golyót repítek a fejedbe - élesítette fegyverét
-Nyugalom, nem fogom bántani- próbáltam biztató lépést tenni felé . A pisztoly eldörrent a golyó pedig szélsebesen szelte át a levegőt. Összeszorított szemmel vártam ,hogy belém hatoljon . Szinte felidéztem azt az emléket mikor egy vadász lábon lőtt. 11 éves voltam, szerencsére a golyó csak súrolt és édesanyám azonnal meggyógyított viszont rettenetesen fájt. Felkészültem a fájdalomra,de semmi sem történt. Kinyitottam a szemem és a karórás holtan rogyott össze előttem.
- Justin??- néztem kérdőn, majd lassan elindultam a kocsi irányába. Hirtelen mindent elöntött a fényesség. Először nem fogtam fel mi lehet az, majd ahogy lenéztem, láttam ahogy a nyakláncomon a medál ragyogni kezd. Nem értettem.. ez a medál csak akkor ragyog ha a helyes úton vagyok nem??
Jelen esetben egyáltalán nem úgy tűnök mint aki helyes utakon jár..
-Te meg mit keresel itt?- vontam kérdőre, majd mielőtt megláthatta volna medálomat gyorsan a zsebembe csúsztattam ,ne hogy leleplezzen.
- Most mentettem meg az életed és ahelyett ,hogy hálálkodnál te kérdezősködsz.. chh. na gyerünk szállj be- bökött fejével az anyósülés irányába
- Eszem ágában sincs beszállni melléd az autóba!- jelentettem ki majd elindultam hazafelé ( legalább is azt hiszem arra van az az irány )
- Szeretném felhívni a figyelmed ,hogy miután ott fekszik a Maffia főnök előtted egy golyóval a fejében és két embere akikkel bevallom azóta is azon gondolkodom vajon mit tehettél amitől így kidőltek..Legalább három csapat tart felénk és ha nem szállsz be azonnal valószínűleg mind a kettőnket megölnek - mondta egyszerű nyugodtsággal ,amitől én még jobban megrémültem.
-Micsoda?? Ki volt az az ember??- nem hittem a fülemnek.. mibe sikerült bele keverednem..
Csak blöffölsz Bieber- vágtam képébe
-Te is tudod ,hogy nem blöffölök- húzta széles vigyorra a száját.
De ha ez az ember volt a maffia vezér akkor Bieber mi a franc is tulajdonképpen és miért van mindenhez köze ? Miért van mindig ott ahol lennie kell és mért fél tőle mindenki? De a legfontosabb kérdés az ,hogy miért ragyogott fel a medálom a közelében..

3.fejezet Egy közülük..

3.fejezet

* 2 nappal később:
Tegnap úgy döntöttem nem megyek be a suliba a történtek után. Nem azért mert megijedtem Justintól. .Magamtól íjedtem meg .Soha nem éreztem még ilyet. Annyira gyűlölöm azt a gyereket.. lehet ez váltotta ki belőlem . Kellett egy nap ,hogy lenyugodjak ,csak feküdtem egész nap és zenét hallgattam közben gondolkodtam mindenen ami történt . Hogy Justin milyen hideg kívül -belül. Nem éreztem az auráját mintha nem is lenne neki. Úgy érzem Ő lesz itt az első számú ellenségem és minél távolabb kell tartanom magamtól!

* Anya! -kiabáltam a konyhából,fel az emeletre miközben töltöttem egy pohár barack levet és leültem az asztalhoz
- Igen ,drágám??- Jött le egy nyuszis mamuszba meg egy pihe puha nyuszis köntösbe ,ami igen természetesen az enyém ,de csak a köntös.Imádom. Puha ,meleg és még cuki is.

-Már megint elvetted a köntösöm - vigyorogtam rá , nem is tudom ,hogy rá vigyorogtam vagy inkább rajta ahogy ott állt abba a nyuszis papucsban meg köntösben.
- Tudom ,de olyan jó meleg- vigyorgott vissza rám
- Oké , tudom az enyém - Beszélnünk kell..
- Uristen mitőrtént ? Jól vagy? Baj van? - egyből pánikolni kezdett .. Anya mindig is nagyon féltett,amit meg is értek ,de néha azért túlzásba viszi..(mindig!!)
- Nem történt olyan nagy dolog nyugi. Annyi történt ,hogy van egy srác az osztályban aki olyat mondott rólam ami nem igazán tetszett és hát eléggé elszállt az agyam.. nehezen tudtam magam kontrollálni.. Én. én .- dadogtam, már szinte a könnyem csordult ,de nem sirtam nem sirhattam, megigértem magamnak akkor azon a bizonyos estén soha többé nem fogok sirni és ezt nem szegem meg!- Megakartam ölni!- fejeztem be a mondatot.
Soha nem láttam még olyan fehérnek anyámat mint abban a pillanatban, teljesen lesápadt.
- De ugye nem bántottad?- csak ennyit tudott kipréselni magából. Látszott rajta ,hogy félt a válaszomtól
-Nem, nem történt semmi ! Tudod ,hogy nem tudnék bántani senkit! -Nyugtattam meg
-Akarod ,hogy gyakoroljunk egy kicsit? -kérdezte -Segítek kontrollálni magad - mosolygott
Egy dolgot tudni kell a fajtánkról . Fehér boszorkányoknak nevezik  magukat ez amolyan tisztaságot jelent . Soha nem ölünk embert önszántunkból . Szeretünk segíteni másokon és mindig igazat mondunk. Hát igen ez utóbbit mind a ketten megszegtük anyával mikor a városba jöttünk.
Kimentünk a kertbe elővettünk egy-egy szőnyeget és elkezdtünk meditálni. Igen, nem mindenhez kell varázslat. Ellazít,segít koncentrálni segít összpontosítani ,és legfőképp lenyugtat . Erre van most szükségem.

*Másnap a suliban
Ma időben keltem fel ,mivel tudtam ,hogy Mr.Carl - al lesz az első órám, nem szabad elkésnem, így is magamra haragítottam már eléggé. Az utolsó percekben érkeztem meg, már mindenki a helyén ült . Justin tekintete azonnal  rám tapadt szinte égetett . Én se hagytam magam ugyanolyan tekintettel néztem rá ahogyan ő rám. Ennek hatására ajkai megfeszültek , láttam rajta ahogy elönti a düh  ahogy elhaladtam mellette. Félelmetes- gondoltam magamban . Lefogadom ,hogy a sátán fia ez a gyerek..

Az órák egész gyorsan elteltek .Stella-val és Megannel egész nap hülyültünk , zenét hallgattunk és vihogtunk. Láttuk ,hogy Justinéknak meg a kis pompom lányoknak nem tetszik , de mi annál jobban nevettünk,
Kicsengettek a 7.óráról és mindenki mint egy csorda vonult a szekrényéhez majd a bejárati ajtóhoz. Vége a sulinak. Legalábbis 2 hétre . Hivatalosan is megkezdődik a téli szünet amit a legjobban utálok . Gyűlölöm a karácsonyt évek óta.. amióta apa meghalt december 24.én 10 éves voltam,  azóta nem ünnepeljük anyával a karácsonyt .

Stella ,Megan és Én elköszöntünk egymástól és elindultunk haza. Mind hárman más felé lakunk így mindíg egyedül megyek haza.milyen irónikus..
-Cortez!- szólt utánam valaki - ledermedtem.Túl ismerős volt a hang ahhoz ,hogy hátra merjek nézni .
Justin pillanatok alatt előttem termett majd a kerítéshez nyomott
-Talán a suli új  nagyképű kis ribanca   nem mer rám nézni ? - vigyorgott a képembe
-Nem érdekel mit mondasz Bieber és meg  mondtam ,hogy nem félek tőled, ne is próbálkozz.- vágtam vissza
- Én is megmondtam ,hogy Majd fogsz.. Tőlem mindenki fél és van is rá okuk . Jobban járnál ha te is így tennél és nem fordulna elő még egyszer az a kis incidens .. Remélem világos voltam - fejezte be a kis monológját ,gondolom mindenkinek ezt mondja ,hogy féljenek tőle..
- Ne fenyegess Bieber , mert megfogod bánni !- most én vigyorogtam a képébe
-Akkor Játszunk cica.- hátsó zsebéből egy pisztolyt vett elő és a fejemnek szorította
- Mozgás!- bökött a fejével a kocsija  felé. Egy pillanatig hezitáltam mit tegyek ,de úgy döntöttem nem csinálok hülyeséget ,nem leplezem le magam és hagyom ,hogy elvigyen.
Beszáltam a fekete autóba az anyós ülésre ő pedig beült mellém majd a gázra lépett.
Egy raktárháznál fékezett le.
-Kiszállás!- fogta rám ismét a pisztolyt.Szerintem elég idegessé tette ,hogy nem ijedtem meg a pisztoly látványától  . Teste megfeszült ,arca megtelt vérrel és éreztem valamit körülötte.. haragot . rengeteg sötét haragot, Engedelmeskedtem. Féltem . Nem akarok senkit sem bántani .Féltem,hogy mifog történni . Közben pedig sajnálatot éreztem egy ember iránt ,hogy nem tud érezni , nem tudja mi a szeretet.
Bevezetett az  épületbe , majd lelökött egy székre amiből akkorát repültem ,hogy majdnem kiestem az ajtón.
-Na mesélj csak magadról Cortez! Ki is vagy Te ,hogy ilyen stílusban mersz velem beszélni és a legfontosabb ,hogy miért nem félsz tőlem.- Ebben a pillanatban felrántott a földről karomnál fogva
és a falnak szorított . Egyet hátralépett a pisztolyt pedig egyenesen felém szegezte.
- Utolsó figyelmeztetés Cortez! Ne állj az utamba vagy csúnyán megbánod , és ha erről bárkinek is mesélni mersz -egy dörrenés szelte át a levegőt a golyó iszonyat sebesen szállt felém és egyenesen a vállam és a fejem közé  a falba csapódott.
- Még egy hasonló húzás és ez a golyó a fejedben fog landolni. Remélem világos voltam.- vigyorgott. Oh istenem ,hogy mennyire lekaparnám azt az undorító vigyort a  képéről..Bár megtehetném..
- Te nem vagy normális!!! - üvöltöttem - Mivan ha elhibázod.. mivan ha megölsz..?!!- ezt nem hiszem el..- teljesen kiakadtam, majdnem megölt az az idióta.
- Sosem hibázom el bébi.- rám kacsintott majd kisétált a raktárból.
Hogy én mennyire gyűlölöm- ordibáltam magamba. Fogalmam sincs hol vagyok és hogy ,hogy jutok haza.. idegességemben a falat kezdtem ütni majd előkaptam a telefont és tárcsáztam a számot amit mindig hívhattam ha bajban voltam, majd kisétáltam az épületből
- Csá hugi. Mizu ? - hallottam meg megnyugtató hangját és hirtelen megkönnyebbültem. Biztonságot éreztem.
-Szia Ryan. Segítened kell . Kellene egy fuvar .-tértem rögtön a tárgyra
-Már is megyek csak mondd hol vagy?.-hangja érezhetően  megtelt aggodalommal. A másik hugának tekintett amióta csak megismerkedtünk én pedig a bátyámnak . Imádom, bármit megtennék érte .
-Hát ez az ,hogy nem tudom - nevettem cinikusan.-Egy raktárépületnél -feleltem végül
-Hogy kerültél oda? - csodálkozott Ry.
-Hát ömm.. az nem fontos - dadogtam. Nem tudtam mit mondani . Hiszen megmondta Justin ,hogy nem beszélhetek róla senkinek és sajnos be kell vallanom ,hogy megfélemlít . Túl sok benne a sötétség.
-Tudom hol vagy . Maradj ott mindjárt ott vagyok!- majd kinyomta a telefont.
Oké- mondtam magamban majd leültem az útszélére, s gondolataimba meredtem.
*Az nem lehet !- kiáltottam fel magamban..
Azt mondtam mi vagyunk a fehér boszorkányok, ebből adódóan vannak gonosz varázslók   is , ők a sötét boszorkányok . Évek óta viszályban állunk velük. Nem is mernek kegyelmet senki fölött, nem törődnek senkivel egy pillanat alatt kitépik az emberek szívét .. olyanok mint Justin Ez megmagyarázná a viselkedését és ,hogy miért olyan sötét az aurája . Lesápadtam mire tudatosult bennem a felismerés ténye-
Lehet ,hogy Justin egy közülük ?

* Ryan kocsija repesztett felém majd hirtelen lefékezett előttem és megkapartatta  a kocsit
- Ez igen - szálltam be autójába majd adtam egy puszit arcára , belepirult teljesen. Annyira aranyos volt.
-Mi történt hugi? - látta rajtam hogy baj van ,nem tudom titkolni előtte
- Bieber ,- legyintettem nyugtatásképp de láttam ahogy felszökik Ryanben az adrenalin
-Micsinált veled? -Szinte üvöltött ,teljesen elöntötte az ideg, nem láttam még ilyennek,
- Héhé .shh. nyugi nem csinált semmit csak a szokásos egoista szövegét nyomta. Nem tud megijeszteni . Tudok magamra vigyázni ,oké? - fogtam meg kezét ,hátha egy kicsit megnyugszik
- Vigyázz vele ,Em. Nem tudod mire képes! Ne haragítsd magadra!- arca vegyes érzelmekkel telt meg. Düh, fájdalom, bosszú, bűntudat, félelem,aggodalom keveredett  arcán.
- Vigyázni fogok!- öleltem meg olyan szorosan ahogy tudtam majd mélyen magamba szívtam illatát. Jó érzés tudni ,hogy van valaki aki melletted áll bármi is történik számíthatsz rá .

2. Fejezet Majd Fogsz...

2. Fejezet- Majd Fogsz..

2 hónap telt el azóta a bizonyos nap óta és ez idő alatt teljesen megváltozott az életem. Végre kibujhattam a madárkalitkából és nem egy kis faluban kell élnem évekig eldugva mint egy számkivetett.. Anya úgy döntött ,hogy eltérünk a megszokott tervektől és a kis eldugott falu helyett az Angyalok városába megyünk majd elvegyülünk a többi ember között. A varázserőnk nem volt elég ahoz ,hogy egy ekkora várost körbe vegyen így a védőbűbájt ami elrejti valódi énünk az emberek elől egy városrészre korlátozódott , ugy nagyából a felére. A város másik felére nem mehetek ha még élni akarok..  Beolvadtunk , végre meseszép ruhákat vehettem magamra és a legjobb ,hogy teljesen ingyen voltak ;) Úgy van megbűvöltem az eladót ,hogy semmire se emlékezzen, de csak kisebb trükkökel próbálkozom egyenlőre, ne hogy a vadászok megérezzenek. Viszont nekem ez is elég. Én nem akarok nagy híres boszorkány lenni ,soha nem tudnék bántani senkit sem..Úristen már ennyi az idő .. Rohannom kell mert elfogok késni.. 2 hónapja járok ide de a Diri már most utál a folyamatos késéseim miatt. Szeretek sokáig aludni ,hozzá szoktam ,hogy akkor kelek amikor akarok ,ugyanis anya tanított otthon mindenre , most pedig ,hogy ideköltöztünk nekem is iskolába kell járnom mint a többi normális gyereknek ..ez most is meglátszik mert már hivatalosan is elkéstem..
*
Szóval ..Ja igen majdnem elfelejtettem a legfontosabbat illetve a legfontosabbakat.
Ő itt a legjobb barátnőm amióta ideköltöztünk Stella Butler. Igen jól gondoljátok.. Ryan Butler kis huga. Ryan viszont a legjobb fiú barátom. Imádom mind a kettőjüket, nagyon sokat segítettek mióta ideköltöztünk.
Ryan Justin legjobb barátja, nem is értem hogy tudja elviselni azt a görényt...
                                                                  
                        
                                                       

                                                                Stella Butler

                                                                

                                                                  Ryan Butler                                          És a harmadik személy akit nagyon nagyon szeretek :

            Megan Forx  Aki felkarolt az iskolában ami teszem hozzá húsevők barlangja is lehetne. A "magasabb rangúaknak" képzelők csoportja szét cincálja a gyengébbeket . Olyan a suli mint egy tápláléklánc lista és ŐK állnak a tetetején. Hmm pedig ha tudnák mi mindent tehetnék velük és higyjétek el meg is tenném ha lehetne. Nem bírom elviselni az eféle gondolkodás módot. Ezért utáltam meg az embereket..részben.. mindent csak maguknak akarnak, mindennek a legtetején ők akarnak állni.. és miért..?? A hatalomért. Mindennek az a kulcspontja. Pénz, luxus család..  ezt mind megkapod a hatalommal de egy valamit nem vásárolhatsz meg a Halált. Mert az mindíg eljön , ha van is kibúvó előle az nem örökre szól, csak egy újabb körre és aki a halált megpróbálja kijátszani annak mindíg ára van , mint bármi másnak.    

* Beértem a suliba "csak" 15 percet késtem. Tétováztam melyik helyzet a jobb ha bemegyek Mr. Carl órájára vagy inkább be sem megyek. A végén csak rávettem magam ,hogy elinduljak, azért csak nem 45 perc az a 15. Bekopogtam az ajtón majd beléptem.
- Lám, lám Miss Cortez is megtisztel minket jelenlétével.. Hanyadik késése is ez ebben a hónapban.. Óra után menjen fel az igazgatóhoz!- utasított az OFŐ ,igen ő az osztályfőnök.. nem egy kedves ember, finoman szolva..
- Az egész osztály U-zni kezdett tudjátok az a tipikus haha na most megszivta hang kiadása az ember szájából. 
- Menjen a helyére!- Utasított Mr.Carl- én azon nyomban sprintelni kezdtem a helyemre ,de azt azért meghallottam amit Justin éppen a haverjának  "suttog" oda
- Majd lepipázza ez is a Dirit ,mint a többi kis ribi ebbe a suliba - pacsizott le vele..
..Nekem se kellett több , azt hittem szét robbanok és a többiek is érezték , megváltozott a mágneses tér körülöttem ,már majdnem indultam leszakítani Bieber fejét mikor Stella megfogta a karom . 
-Jol vagy Em? - kérdezte aggodalmas tekintéssel,. 
- Igen persze, csak gyűlölöm a beképzelt majmokat akik túl nagyra vannak maguktól..köptem oda miközben Justin szemébe furtam tekintetemet. 
Leültünk helyünkre és óra végéig megsem szólaltunk. Viszont én folyamatosan az előbbi jeleneten gondolkoztam.. hogy mennyire nem tudtam kontrolálni magam, hogy minden porcikám azt súgta ,hogy tegyem meg.. Ha Stella nem jön én nem is tudom mitörténik.
Mindenesetre nem fogom annyiba hagyni ezt a dolgot.. Rólam így nem beszélhet senki főleg nem az a senkiházi élettelen ember aki azzal tölti be magában azt a hatalmas űrt ( mert szive biztos nincs..)  Hogy minden nap más lánnyal megy haza, álmodni már csak a drogoktól tud és semmi sem fontos neki. Végre kicsengettek. Biberék Szokás szerint az aulába vették az utukat mint minden szünetben.. ez az úgy nevezett menők helye. Ide csak Bieber bandája és a Ribancok ülhetnek le . Na nem mintha szeretnék még több időt Bieberrel tölteni.. 
- Hé Bieber!- Szóltam utána egy kis beömlő résznél ami a Wc-hez vezetett. 
-Mit akarsz Cortez? - Szinte rám se pillantott, a telefonját nyomkodta folyamatosan.
-Beszédem van veled!- üvöltöttem  neki vissza. Nagyképű, hülye gyerek gondoltam magamban
Intett a többieknek ,hogy menjenek majd szép lassan elindult felém olyan kecsesen lépkedett mint egy gepárd ,egy pillanatra elfelejtettem lélegezni .
Hatalmas előnyben voltam vele szemben még pedig azért mert nem figyelt és  a telefont nyomkodta viszont a legfontosabb a figyelem. Ez volt az első amit megtanultam anyámtól. 
Karjánál fogva berántottam a Wc-hez és a falnak szoritottam minden erőmmel . Oda hajoltam az arcához, nagyon közel szinte a bőre érintette a bőröm , és furcsa érzés fogott el. A vágy amit hirtelen éreztem ezután a nagyképű ,hülye gyerek iránt.. Majd szépen lassan az arcába suttogtam
- - Ha még egyszer ilyen módon mersz a szádra venni, figyelmeztetlek Biber nagyon csúnyán megjárod! - Vigyorogtam a képébe
Nem kellett sok egy másodperc alatt fordított helyzetünkön és Ő szorított  a falnak. 
- Hogy szeretnéd akkor milyen módon vegyelek a számra?- Vigyorgó képpel vágta az arcomba majd egy csókot lehelt a nyakamra . Nagyon jól esett , meleg lehellete csikizte a bőrrömet, élveztem. Soha senki nem érintett még semmilyen módon. Aztán hirtelen bevillant ,hogy úristen miket beszélek és a pláne ,hogy erről a gyerekről. Amilyen erővel csak tudtam ellöktem magamtol így neki esett a falnak és beverte a fejét .Az ajtóból még vissza fordultam. - Utolsó figyelmeztetés volt Bieber ! -Győzelem ittas vigyorral indultam volna el ha nem fogja meg a karom és erőböl kezdi szorítani úgy ,hogy már a vérkeringésem teljesen elhalt a kezemben.. 
- Ahh ez fáj te idióta! Engedj el!- próbáltam a másik kezemmel eltalálni legalább egyszer ,de sehogy sem sikerült. Ismét éreztem ahogy elönt a mágia és nem bírom leállítani. Tudtam ,hogy ha most nem megy el megfogom ölni. 
- Na ide figyelj te kis figyelem hiányos buta picsa. Azért mert anyád meg apád leszarták a kis életedet ne velem akarj cseszekedni mert nagyon megfogod ütni a bokádat. Ha még egy ilyen előfordul esküszöm ,hogy megöllek!- olyan ridegség volt a hangjában ,hogy megíjesztett. Elengedte a karomat és elindult kifell
- Én nem félek tőled Bieber, én nem vagyok a kis talpnyalóid egyike ,ezt ne feledd - Vágtam ördögi képet. Justin tudta mire céloztam - Ha én ördögi képet vágtam akkor Justin maga volt a sátán . Vigyorogva csak ennyit felelt 
- Majd Fogsz! 

1.fejezet Újra

1.fejezet Újra

Sötét hűvös éjszaka volt, az ég beborult a bárányfelhőkből óriási vész jósló feketeség kerekedett. Tudtuk ,hogy jönnek. A vadászok ránk találták. Anyám a leghatalmasabb boszorkány volt a városban. Igazi Salem-i boszorkány vér folyt ereiben. Mindent megtettek a többiekkel együtt ,hogy elrejtsék a falut a boszorkányvadászok elől. Sok sok éven át békében és nyugalomban éltünk együtt az emberekkel , míg egy nap a városban élő boszorkányt megkért egy lány hogy hozza vissza halott szerelmét akit a háborúban vesztett el. Ám a halállal nem lehet szórakozni boszorkányoknak sincs ahhoz hatalmuk ,hogy feltámasszák a holtakat.A boszorkány figyelmeztette a lányt ennek a varázslatnak hatalmas ára van , de leány nem törődött vele, .Azt mondta bármit megad cserébe.A boszorkány tudta mi lesz a fizettsége, mégis végre hajtotta a varázslatot.. A feltámasztott férfi nem a régi formájában tért vissza a földre. Úgy van ahogy gondoljátok.. élőhalott lett. Lerombolta a falu nagy részét és nem lehetett megállítani, ahhoz hogy újra visszakerüljön a sírba a szerelmének aki feltámasztatta meg kellett halnia! Ez volt a varázslat ára. Az emberek félni kezdtek a fajtánktól, máglyára ítélték az összes boszorkányt ,hogy ne lehessen többé hatalmuk az emberek felett. A Salemben élők egy részének sikerült elmenekülniük köztük anyámnak is és létre hoztak egy helyet egy kis városkát melynek neve Ravenswood volt  majd mágiával vették körül,hogy ember, ne léphesse  át a város szélét.Elrejtették a várost, szabad szemmel nem volt látható,  de most valami megváltozott. A boszorkányvadászok azzal a képességgel születnek,hogy bárhol és bármikor felismerik a boszorkányokat és csak egy valamit éreznek a szívükben, az ölést! Nem volt rá még példa ,hogy egy vadász megkegyelmezett volna egy boszorkányon.Soha! Csak hidegvérű gyilkolásra képzik őket , nem éreznek semmi mást csak a  haragot és a düht.

A vadászok betörtek a városba. Sorra gyújtották fel a házakat . Az egész város megtelt sikításokkal sírásokkal és a kínnal amit a társaink éreztek. Újra menekülnünk kellett. A kertben álló griff madárra anyám varázslatot szórt amely életre kelve megmentette életünket. Semmit sem tudtunk magunkkal vinni csak a varázskönyvet és igazából többre nem is volt szükségünk. Új város ,új élet és kezdődik minden elölről..