2015. november 19., csütörtök

1.fejezet Újra

1.fejezet Újra


Sötét hűvös éjszaka volt, az ég beborult a bárányfelhőkből óriási vész jósló feketeség kerekedett. Tudtuk ,hogy jönnek. A vadászok ránk találták. Anyám a leghatalmasabb boszorkány volt a városban. Igazi Salem-i boszorkány vér folyt ereiben. Mindent megtettek a többiekkel együtt ,hogy elrejtsék a falut a boszorkányvadászok elől. Sok sok éven át békében és nyugalomban éltünk együtt az emberekkel , míg egy nap a városban élő boszorkányt megkért egy lány hogy hozza vissza halott szerelmét akit a háborúban vesztett el. Ám a halállal nem lehet szórakozni boszorkányoknak sincs ahhoz hatalmuk ,hogy feltámasszák a holtakat.A boszorkány figyelmeztette a lányt ennek a varázslatnak hatalmas ára van , de leány nem törődött vele, .Azt mondta bármit megad cserébe.A boszorkány tudta mi lesz a fizettsége, mégis végre hajtotta a varázslatot.. A feltámasztott férfi nem a régi formájában tért vissza a földre. Úgy van ahogy gondoljátok.. élőhalott lett. Lerombolta a falu nagy részét és nem lehetett megállítani, ahhoz hogy újra visszakerüljön a sírba a szerelmének aki feltámasztatta meg kellett halnia! Ez volt a varázslat ára. Az emberek félni kezdtek a fajtánktól, máglyára ítélték az összes boszorkányt ,hogy ne lehessen többé hatalmuk az emberek felett. A Salemben élők egy részének sikerült elmenekülniük köztük anyámnak is és létre hoztak egy helyet egy kis városkát melynek neve Ravenswood volt  majd mágiával vették körül,hogy ember, ne léphesse  át a város szélét.Elrejtették a várost, szabad szemmel nem volt látható,  de most valami megváltozott. A boszorkányvadászok azzal a képességgel születnek,hogy bárhol és bármikor felismerik a boszorkányokat és csak egy valamit éreznek a szívükben, az ölést! Nem volt rá még példa ,hogy egy vadász megkegyelmezett volna egy boszorkányon.Soha! Csak hidegvérű gyilkolásra képzik őket , nem éreznek semmi mást csak a  haragot és a düht.
A vadászok betörtek a városba. Sorra gyújtották fel a házakat . Az egész város megtelt sikításokkal sírásokkal és a kínnal amit a társaink éreztek. Újra menekülnünk kellett. A kertben álló griff madárra anyám varázslatot szórt amely életre kelve megmentette életünket. Semmit sem tudtunk magunkkal vinni csak a varázskönyvet és igazából többre nem is volt szükségünk. Új város ,új élet és kezdődik minden elölről..