2016. március 15., kedd

18.fejezet Gyönyör

Fülsüketítő visítás szeli ketté a levegőt. Ajkaink elválnak egymástól majd Ry ilyedt tekintettel néz szemeimben. Nem tudom ,hogy a csók miatt vagy a sziréna hangja miatt .Minden esetre Én a csók miatt aggódok most jobban.. Ugy tekintek rá mint a bátyámra és most meg megcsokol..
-Itt vannak –suttogja ,mire az előtér megtelik fekete ruhás fegyverekkel felszerelt vadászokkal.
-Kik vannak itt??- nézek rá zavarodottan, de Ő válaszra sem méltatva fordul a többiek felé
- Isaac!! –kiáltja el magát mire egy barna göndör hajú kék szemű elég jóképű srác lép elő a tömegből.
-Te itt maradsz és vigyázol Emilyre! A többiek pedig a helyükre,ahogy gyakoroltuk.!-adja az utasításokat
-De főnök! Szükségetek van rám! Mért pont Én maradjak itt vele???- pillant rám lenézően, micsoda meglepetés..
-Mert azt mondtam!- szegezi tekintetét övébe ,majd a többiekkel együtt kiviharzik az épületből.
-Mi folyik itt?? Mégis kik vannak itt?- vonom kérdőre ,de Ő csak idegesen ide –oda mászkál
-Héé!-fogom meg karját mire rám kapja tekintetét és szemébe valami olyat pillantok meg amit még életemben soha nem láttam.
-A szemed! – kezdek hátrálni- Arany színű lett !- bámulok rá tátott szájjal ,mire széles vigyorra húzza ajkait.
-Csak nem félsz tőlem?- lépked felém gonosz tekintettel
-Nem! –jelentem ki teljes nyugodtsággal majd magamra erőltetek egy hatalmas mosolyt ,pedig belülről szinte remegek az ismeretlen teremtmény elém táruló látványától
Szájában hatalmas hegyes fogak égtelenkednek , fülei hosszú hegyes végződésűvé változtak,akár egy …
-Farkas- suttogom amit persze Ő is hall és ha lehet az a vigyor az arcán még hatalmasabb lett
-Isaac! –lép ki apám a nappaliból – Uralkodj magadon, vagy mehetsz vissza a vermedbe! –parancsol rá
-Sajnálom Uram!!- húzza vissza fogait
-Ne Tőlem kérj bocsánatot!-biccent felém fejével
- Sajnálom ha megijesztettelek - köszörüli ki torkából
-Ugyan! Egyáltalán nem ijedtem meg- hazudom egy apró mosoly kíséretében ,amire Isaac szólásra nyitja száját majd inkább megfordul és apámhoz lépked.
-Velük kellett volna mennem!-sugja oda
-Nekik Emily kell! Rá kell vigyáznod ,Én nem tudom megvédeni…-pillant felém keserűen
-Elmondanátok végre mi a franc folyik itt?!!! – indulok meg feléjük idegesen, hisz itt állok és rólam sugdolóznak..
-A boszorkány itt van- feleli végül apám egy sóhaj közepette
-MIIIII???? És Ryanék egyedül mentek oda?? Igaza van Isaacnek velük kellett volna mennünk segíteni!- Indulok meg kabátomért
-Emily!-hallom apám parancsoló hangját- Te kellesz neki, nem a csapat! Akkor van a legnagyobb esélyünk ha itt maradsz biztonságban amíg ki nem találunk valamit! Túl gyengénk vagyunk ellene!
-Akkor elmegyek a Vérvirágért,hogy anya megerősödjön!! –jelentem ki mire apám arca elkomorul
-Azt hiszem ezt már megbeszéltük! Egyedül amúgy sem mész sehova!
-Akkor talán Isaac elkísérhetne- mosolygok rá , Ő pedig értetlenül figyel hisz nem tud az egészről semmit
A bejárati ajtó hirtelen kivágódik. Megkönnyebbülve fordulok felé ,hogy Ryanék ilyen hamar visszatértek. Ám nem az a látvány fogad amire számítok.
Justin utolsó slukkot szívva cigijébe a földre dobja majd eltapossa azt,s a fehér füstfelhőt fokozatosan kifújva tüdejéből lépked felénk. Bevallom a látvány elég szexi de ettől függetlenül még gyűlölöm Őt.
-Kizárt dolog!-teszi kezeit nadrágzsebébe
-Mit keresel itt?- teszem fel első kérdésem a több ezer közül
-Szólt a sziréna- rántja meg lazán vállát
-Óóóó..és te meghallottad egészen Kanadából?-teszem csípőre kezem ,hisz  nem gondolja ,hogy elhiszek egy ekkora hazugságot…
-Nem is volt Kanadába- motyogja Isaac
-Kussolj Te korcs és húzz el innen-ordít rá Justin mire látom ,hogy Isaacbe is felmegy a pumpa így gyorsan hozzá lépek
-Nyugi, ne is foglalkozz vele. Menjetek be inkább apával a nappaliba.
-Elmegyek és rögtön falkát csinálsz a csapatból?- szegezi röhögve kérdését apámhoz
-Te részeg vagy!- nézek rajta végig. Szemei csillognak ,folyamatosan egyik lábáról a másikra áll és csak úgy árad belőle a pia szag…
-Feküdj le inkább! –fogom meg karját majd az emelet felé kezdem húzni . Mikor szobája elé érünk kitartom tenyerem ,jelezve ,hogy adja ide a kulcsot mivel mikor elment bezárta az ajtót így előtte hiába próbáltam nem tudtam bejutni.
Fürge ujjai gyorsan előhalásszák nadrág zsebéből majd belépünk az ajtón.
A szoba egyáltalán nem úgy fest ,mint amire számítottam..
Üresnek gondoltam ..maximum egy két ott felejtett ruha darabbal ..ehelyett a szöges ellentéte fogadott..
A szoba teljesen berendezve. Minden darab a helyén, mintha el sem ment volna
Míg én az ajtóban bámészkodok Justin elterül az ágyán s mélyet szippant a levegőből
-Igaz amit Isaac mondott?? -indulok meg felé
-Mért beszélünk egyáltalán Isaacről? -húz karomnál fogva magához
-Justin!-parancsolok rá, majd legurulok puha testéről és elhelyezkedem mellette
-Igaz ,hogy nem mentél el? -bámulom a plafont ,s Ő is így tesz
-Nem tudtam elmenni... csak álltam a repülőtéren, figyelve ahogy a gép a magasba emelkedik. Aztán megpillantottalak és...nem tudom. Nem tudom  jól döntöttem e.Viszont neked pedig nagy szerencséd ,hogy ott voltam.. Majdnem meghaltál..- nyel nagyot. Szavai hallatán döbbentség ül ki arcomra. Ajkaim elválnak egymástól. Szólásra nyilnak majd meggondolják magukat
- Mért nem jöttél vissza?Mért nem szóltál ,hogy nem mentél el?-szólalok meg néhány perc múlva
-Visszajöttem, nem is egyszer csak te kómában voltál . Aztán úgy éreztem nem bírok a közeledben maradni ..-fordul felém- Nem tudom mik azok az érzelmek,de az amit Te váltasz ki belőlem a puszta jelenléteddel rohadtul megrémiszt- simít végig arcomon. Alkoholtól  csillogó barna szemei megbabonáznak. Nem birom levenni róla tekintetem, s a szivemen lévő hatalmas nyomás szépen lassan levetkőzi magát szavai hallatán,mely azóta burkolózott közé ,hogy elhitette velem örökre elveszítettem.
- Azóta félek ezektől az érzésektől mióta a suli mosdójának falához szorítottál- húzódik arcomra mosoly ,s az Ő szája szélén is az játszik.
-Nem eshetek beléd... Még ha ez lehetséges akkor sem.. -teszi kezét arcomra majd gondolkodás nélkül csap le ajkaimra. Csókja mindent elmond..vad,tüzesz ,szenvedélyes, akár csak az enyém mely annyira vágyott ,hogy újra Justin ajkaira simulhasson .
Csípőmnél fogva felemel majd a hátamra fektet és felém kerekedik,de ajkai nem eresztik enyémet e néhány mozdulat alatt sem. Kezei nyakamat cirógatják,s lassan elindulnak lefele. A pólóm alsó szegélyénél megállnak majd Jus elválik tőlem ,s kisfiús engedélyt kérő tekintettel bámul rám . Egy csodálkozó mosoly kúszik fel arcomra. Sosem gondoltam volna hogy Justin Biebernek van egy ilyen oldalai is . Aprót bólintok majd egy pillanat alatt lekapja rólam felsőmet , s hasam aljától felfelé haladva apró csókokat lehel bőrömre. Testem bizseregni kezd a jóleső érzéstől, s halk nyögések hagyják el ajkaim. Jus felém emeli tekintetét , s a kisfiús kinézet rég eltünt arcáról. Helyét a perverz pillantás , s a kielégülési vágy vette át. Pólóját áthúzza feje felett majd a padlóra dobja. Rosszfiús tekintetét enyéimbe fúrja majd ismét visszatér ajkaimhoz. Balkezemmel hajába túrok, jobb kezemmel pedig végig simítok hátán lévő összes izmán szépen aprólékosan. Érintésem hatására izmai megfeszülnek minden egyes másodpercben ,majd kezem után kap s fejem felé szorítja azt. Szemeim
kinyitom majd értetlenül figyelem reakcióját. Jobb kezével kigombolja nadrágom majd lefelé kezdi tolni. Csípőmet megemelem segítségül majd feláll az ágyról ,s elvégzi az utolsó simításokat.
Lassan a szekrény felé lépked majd egy fekete szíjat vesz elő belőle. Szemeit rám szegezi az én testem pedig összerezzen az öv látványától. Még is mi a francot akar azzal.
-Jus..-szólalok meg halkan
-Shhh..Bízz bennem – helyezkedik el ismét felettem majd ajkai újra lecsapnak,kezeim pedig vándorútnak indulnak. Jus hirtelen elkapja mielőtt bőréhez érhetnék majd fejem felé szorítva mindkét kezem körbe tekeri a szíjal ,s az ágy felett lévő vastag csőhöz erősíti
Összeráncolt tekintettel figyelem mégis mi a francot művel
-Ne félj, nem foglak bántani -súgja fülembe majd végig simít testemen és érintésétől ismét bizseregni kezdek mindenhol..
Lassan lehámozza rólam fehérneműmet ,s útját követve végig csókolja combomat egészen a bokámig
Az izgatottságtól szinte levegőt sem kapok csak zihálok amit Ő is észrevesz ,s ha lehet még kínzóbb lassúsággal szabadul meg ruháitól ,s helyezi fel az ezüstös tasak tartalmát
Ismét elhelyezkedik felettem. Nyakamat csókolgatja egészen a mellemig. Hangosan nyögök az érzéstől amit kivált belőlem ,úgy érzem a vágytól mindjárt szétrobbanok
-Justin- nyögöm nevét
-Mondd ki..-kínoz tovább gyengéd csókjaival
-Justin..-mocorgok alatta csípőmet férfiasságának emelve
-Mondd ki...
-Kérlek- nyögöm  elhaló hangon
-Örömmel- húzódik arcára az a tipikus szexis ördögi vigyora majd lassan belém csúsztatja a gyönyörhöz vezető férfiasságát
Ahogy belém hatol egy kisebb fajta sikoly hagyja el számat a hirtelen jött fájdalomtól
-Te szűz vagy? – néz rám rémült tekintettel. Szégyenlősen bólintok egy aprót az Ő arca pedig komolyra vált.
Olyan lassan és óvatosan mozog bennem amennyire csak képes rá,s látom megfeszült testén mennyire nehezére esik mindez.
 Néhány perc után a fájdalom szinte teljesen elmúlik és átveszi valami más a helyét. Az élvezet.
Érzem ahogy arcom kipirul ,gyomrom megtelik bizsergéssel és én csak élvezem. Élvezem a helyzetet ,élvezem ,hogy Justin végre itt van és mind azt amit éppen velem tesz.
Reakciómat látva tempóján gyorsítani kezd, s mind arra amire azt hittem már jobb nem lehet totálisan rácáfol.
Arcát nyakamba temeti ,s közbe apró csókokat lehel rá én pedig úgy érzem mindjárt felrobbanok ,átlépek azon a bizonyos gyönyör kapuján..
Hogy beleszerettem e??? Totálisan biztos vagyok benne 100%-ig ,hogy igen!!!